Schupiter József királyi járásbíró és Scholtz Valéria gyermeke. Felesége Baumgarten Erzsébet festő és iparművész. Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi református gimnáziumban végezte, Tordán az Állami Főgimnáziumban érettségizett 1912-ben. Tanulmányait a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem jogtudományi karán folytatta. Az első világháborúban 1914-1918 közt katona volt, 1922-1925-ben Szentesen állampénztári főtisztviselő. 1926. január 1-jétől B listázták. Újabb szakképesítést szerzett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áttelepült Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen történelem és földrajz szakon, tanári és régész oklevelet kapott 1931-ben. Doktori értekezését régészeti témában 1933-ban védte meg. Hivatalosan 1930-ban települt át a csonka magyarországi területre. 1927. december-től 1940 februárjáig Szentesen a Csongrád Vármegyei Könyvtár és Múzeum tiszteletdíjas könyvtárosa, 1940-től a debreceni városi levéltár munkatársa, 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig Kolozsvárott dolgozott, közben katona, 1945. május 1-jén amerikai hadifogságba került, innen 1945 december 21-én szabadult. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége Szentesre, a múzeumba helyezte miután 1945 januárjában Csallány Gábor, a múzeum igazgatója meghalt, Zalotay Elemér 1946-tól 1951-ig ellátta itt az igazgatói teendőket, elsősorban a megmaradt múzeumi tárgyak számbavétele, a veszteségek felmérése lett az ő feladata, 1952-1953-ig a hódmezővásárhelyi múzeum régésze, 1954-1962-ig a bajai múzeum régésze, élete utolsó éveiben a vasvári múzeum régészeti anyagát rendezte.

Zalotay Elemér szakképzett régész, geográfus és történész volt, elődei lelkes és eredményes amatőr régészek voltak, gondolhatunk itt elsősorban a múzeumalapító Csallány Gáborra, de közismert, hogy Szeged városában a Kultúrpalotában Tömörkény István, Móra Ferenc is "amatőr" és nagyon eredményes régészek voltak. Nálunk a kiegyezés után indult meg Pesten a régész-képzés, de sokkal több régészre volt szükség, mint amennyit képezni tudtak, így állhatott elő az a helyzet, hogy lelkes, "helyzetbe" került amatőr régészek nagy feladatokat hajtottak végre, s ugye még akkor nem voltak úgy elválva a múzeumi szakterületek, egy múzeumigazgatónak egy vagy másodmagával együtt kellett érteni mindenhez, polihisztornak kellett lenni, hát persze, hogy nem lehet valaki egyszemélyben kitűnő numizmatikus és "bogarász", s mégis megtörténik, a múzeumok ügye halad előre. Zalotay sokat tett a két világháború közt a múzeumi anyagok publikálása területén, nemcsak maga publikált, hanem kiadványokat is szerkesztett. Szerkesztette az 1920-as években a Haladás c., az 1930-as években Csongrádmegyei Könyvtár c. tudományos könyvsorozatot és 1935-1936-ban az Aranykalász c. irodalmi és tudományos folyóiratot, egyben e folyóirat felelős kiadója is volt Szentesen. Mind a Haladás, mind Csongrádmegyei Könyvtár c. könyvsorozatban fő szerepet kapott a régészeti anyag publikálása, de geográfiai, nyelvészeti, jogi, irodalmi, helytörténeti témák is jelentek meg bennük. A Csongrádmegyei Könyvtár nem volt egy markánsan önálló sorozat, nyilván anyagi okok miatt, sokszor más intézmények kiadványaival együtt jelent meg, pld. a szegedi Tudományegyetemmel vagy a Horváth Mihály Reálgimnáziummal, az együttműködések csak növelik a könyvsorozat értékét és presztízsét. A XX. század háborúi, forradalmai, rendszerváltásai mind nagy veszedelmet jelentettek a múzeumok anyagára nézve, bizony nem mindegy, hogy mennyiben, s milyen szinten publikálták és publikálják a múzeumok régészeti és egyéb lelelteit. Zalotay, s az ő főnöke Csallány Gábor sokat tettek azért, hogy a múzeum összegyűjtött anyaga publikálva legyen, az eredmény nyilván nem optimális, mindig a körülmények és a lehetőségek határt szabnak. A körülményekhez képest optimális. Sokat tett Zalotay Elemér a magyar régészetért Szentesen, s többi állomáshelyein is. Nem véletlen, hogy a múzeumok élén mind a mai napig elsősorban régészek állnak. ^[1]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalotay_Elemér

Kép:
Zalotay Elemér arcképe - forrás: internet