Fotó ^[1.] - térkép ^[2.]

Épült: 1768. 1843 és 1847 között átépítették
Stílus: Tornya barokk, hajója klasszicista
Tervező:
Építész:
Elhelyezkedése: Szent Anna római katolikus templom, Erzsébet tér
GPS földrajzi koordináták:

lat (46.6506649) - lng (20.25469406)

"Nem a teljes históriát adom, hanem egy külön kis tanulmányokból álló csillagképet,
melyet a közöttük kalandozó tekintet köt össze." (Németh László)

A középkori templom alapjaira épült kisméretű és rossz állagú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta. 1844 tavaszán a templomot a ma is álló háromszintes barokk toronytest kivételével lebontották.

Az újjáépített templom jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek föl.

A torony újabb emeletet és hagymatagos későbarokk toronysisakot kapott.

A bejárati oldalon, falfülkében elhelyezet két barokk megfogalmazású szobor -Szent József és Szent Péter- korábbi építési időszakból származhat. A templom szentélyében Szent Anna tiszteletére készült főoltár látható. Az oltárképen Szent Anna a kis Máriát a tízparancsolatra tanítja, háttérben Joachim alakjával. Az oltár oromzati képén Szent István felajánlja a koronát Máriának. A szentély boltozatát, az Angyali üdvözletet ábrázoló szecessziós stílusú falkép díszíti, mely Endre Béla alkotása. A templomhajót a szentélytől elválasztó diadalív boltívén Terney Béla seccoja (falképe) látható, mely A magyar szentek hódolatát ábrázolja. A diadalív két oldalán egy-egy mellékoltár áll, balra a Szentháromságot, jobbra Szűz Mária és Szent József eljegyzését jelenítik meg. A templomhajó boltívekkel osztott mennyezetének falképeit Rudnay Gyula festette 1910-ben. A Napkeleti bölcsek, a Tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus a gyermekek között, Jézus a kereszten, Jézus feltámadása jeleneteit ovális mezőkben helyezte el. A templom figyelemre méltó alkotása a bejárattól balra, a karzat alatt elhelyezett Fájdalmas Mária oltár. A nagypénteki ájtatosság céljára készült klasszicista alkotás a Piéta és a Sírbatétel kompozícióját ábrázolja a Fájdalmas Máriával.

Az oltár menzáján (oltárlap) az oszlophoz kötözött Krisztus festett faszobra áll. Az oltár alsó részének előlapja levehető, ez a Szent sír, a halott Krisztus közel életnagyságú szobrával. Mindkét szobor anatómiailag kitűnő, szuggesztív erővel ható alkotás.

A templom oltárai és a szószék az 1890-es évek neobarokk stílusjegyeit hordozzák, fehér alapon aranyozott ornamentikával készültek. A faragással díszített tölgyfapadokat Antal János szentesi asztalosmester készítette.
Szent Anna római katolikus templom

Az orgonát Angster József pécsi orgonaépítő mester készítette 1889-ben.

A templomot boltíves árkádsor, kerengő köti össze az 1937-ben épült új plébánia épületével.

Az épület előtti téren az 1886-ban felállított neoreneszánsz Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) oszlop látható a négy evangélista János, Lukács, Máté, Márk szobrával.

A Szent Anna római katolikus templom és környezete a város meghatározó építészeti együttesét képezi.

A város Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említik először. Az épületet a XVI. századtól a református vallásra áttért szentesiek tovább használták, és igyekeztek karban is tartani. 1697-ben egy átvonuló török segédhad felgyújtotta, de 1701-re kijavították.

1745-ben Mária Terézia rendeletére támaszkodva a presbitérium a templom jelentős bővítésére kért engedélyt, az eljárás során azonban kiderült, hogy az épület eredeti rendeltetése katolikus templom volt, így 1746-ban visszaítélték a korábbi tulajdonosnak. Egy év türelmi idő után, ami alatt a reformátusok felépíthették megfelelő mértű új templomukat, az épületet és tartozékait (parókia, iskola) 1747-ben a katolikus egyház megkapta, de a református lelkész és tanító még ez után is lakhatta az épületeket. (A dokumentáció részeként fennmaradt alaprajz félköríves szentéllyel záródó épületet mutat, ami románkori építésre utal.) Mivel az eredeti védőszent neve feledésbe ment, a templom újbóli megáldásakor a visszavétel napján ünnepelt Szent Anna és Joáchim tiszteletére szentelték fel.
Szent Anna római katolikus templom

A templomot 1748 és 1750 között kétszer és jelentősen tatarozták, majd 1767-ben az addig különálló, középkori eredetű toronyig (amit az arányosság érdekében jelentősen megmagasítottak) meghosszabbították. A számos építési fázisban épült templom tatarozását később az uradalom elhanyagolta, majd az 1834-es földrengés megrongálta. A rossz állapotú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta, majd 1844-ben lebontották. Megmaradt viszont a torony, amit újfent megmagasítottak, és ehhez igazítva épült meg a mai templom, melyet 1847-ben áldott meg Leeb Mátyás plébános.

Első orgonája 1750-ben Budán készült, ez egy hatváltozatos tremolós hangszer volt. 1830 körül javították, és a század végéig megvolt, későbbi sorsa ismeretlen. 1889-ben a pécsi Angster József orgonaépítővel új orgonát építtettek. A templom oltárai és szószéke az 1890-es évek neobarokk stílusát hordozzák. A főoltár a templom védőszentjének, Szent Annának a tiszteletére készült. Az oromzati képen “Szent István felajánlja a koronát Máriának” kompozíció látható. A templom berendezési tárgyai közül egyik legrégebbi az 1760-as évekből származó barokk papi karosszék és a Nagyhéten használatos Szent Sír oltára. A tölgyfa padokat Antal János szentesi asztalosmester készítette 1846-50 között. A mennyezet képeit 1910-ben Endre Béla és Rudnay Gyula festette. A templom előtti téren 1886-ban neoreneszánsz Szentháromság-oszlopot állítottak. Az oszlop törzséhez a négy evangelista szobrát állították fel. A toronyban 1767 óta van óra. Az első szerkezetből ma már csak a gépezet és az óramutatók közti kihajtás van meg, a ma működő órát a beütött jegyek szerint Bogyó szentesi órás 1870-ben építette. ^[3.]

A TEMPLOMBAN TALÁLHATÓ SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK

--
 

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[3. ]http://www.szentes.hu

Térkép / GPS földrajzi koordináták:
https://maps.google.hu - http://www.futas.net

Fotó:
[1.] © Lantos Imre - Szent Anna katolikus templom és belseje