Nagyon kevesen tudnak arról, hogy Bartók Béla is megfordult Szentesen, akiről az időben még senki sem sejtette, hogy világhírű ember lesz. A népzenei gyűjtése során Bartók két ízben is járt nálunk. Az első látogatásának pontos dátumát sajnos, nem tudjuk, csak annyi támpont van, hogy a másodikat másfél esztendő előzte meg a helyi sajtó közlése szerint.
 
A második látogatáskor azt is közölte uz újság, hogy „két Idegen úr állított be Szentes városába, és az egyik Bartók Béla volt" , a másik személyt az újság nem nevezte meg. Móra egyik írásában az szerepel, hogy Bartóknak — népzenegyűjtésénél — Győrfi István volt a társa, talán ő jött vele Szentesre. Győrfi István mint néprajztudós vált országosan híressé, tehát elképzelhető, hogy a népzene gyűjtésénél is segédkezett Bartóknak.

A második látogatás, amiről Bartók levélben értesítette dr. Tasnády Antal városi főügyészt, 1908. március-, és májusban történt. Tehát az első látogatás, ami másfél évvel azelőtt történt, 1906-ban lehetett, Akkor is Tasnády kalauzolta Bartókot, levelében azt kérte Bartók: szeretné, ha a tekerősök és a tekerős muzsikát kísérő klarinétosok rendelkezésére állnának, s jó pár magyar nótát belemuzsikálnának fonográfgépébe, hogy a népzene szentesi maradványait megörökíthesse uz utókor számára.
 
Az Alföldi Ellenzék szerkesztője, akitől az adatok származnak, bámulatos módon jól tájékozott volt Bartók életútjáról mert azt is tudta és közölte is cikkben, hogy az első látogatása óta kinevezték Bartókot a Zeneakadémia rendes tanárává, de azért nem feledkezett meg a szentesi specialitásról, a tekerőmuzsikáról. A fentiek ellenére mégis Bertókként szerepel a cikkben, de az nyilván a szedő hibája volt. A korabel i újságok nál ugyanis nem helyeztek súlyt a korrigálásra.

Sajnos, Bartók levelét nem tudjuk előkeríteni. A címzett valószínűleg magánlevélként kezelte azt, és magánál tartotta.

A tekerőmuzsikárói annyit: ez a szentesi specialitás ma is létezik. Az utolsó tekerősök egyike Szerényi Dánlel — haláláig — számos esetben játszott a rádióban ls.

Az említett újságcikk hangjából kicseng, hogy a szerkesztő nemcsak ismerte Bartók munkásságát, hanem azt értékelte is. ami 1908-ban magasfokú zenei Intelligenciát jelentett.

Érdekességként Idézem a Jóval később — 1930-ban — megjelent lexikonból a Bartók Bélára vonatkozó részt.

„Bartók Béla született 1881., zeneszerző, zongoraművész, a modern európai muzsika egyik legnevesebb alakja. Zenefolklór kutatásai, gyűjtése, feldolgozásai, zeneszerzői munkássága új fejezetet nyitott a magyar zene történetében. Az atonális zene egyik legjelentősebb képviselője. Művei A kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Rapszódia zenekarra és zongorára. Burleszkek elégiák siratóénekek, magyar és tót népdalkórusok. Ady Endre több versét megzenésítette. Zenetörténeti tanulmányai több helyen megjelentek. Zeneművészeti Főiskola tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. "

Az oldalon felhasznált források

Irodalom:
Dr. Páhi Ferenc: Híres emberek 01. Bartók Béla Szentesen, megjelent : Szentesi Élet 1975. május

Kép:
Bartók Béla arcképe - forrás: internet
Bartók népzenegyűjtés közben - forrás: Griffiths, Paul (1978.) A Concise History of Modern Music, Thames and Hudson ISBN: 0-500-20164-1.
Bartók Béla tekerőn játszik budapesti othonában - forrás: http://verpeletamk.lapunk.hu