Szentesi zenészek -  Kurca parton -  a díszkútnál vizet hordó asszonyok és lányok ^[1.]

ÉLET A XIX.SZÁZAD ELEJÉN

<<< Vissza a néprajz oldalra

GYERMEKNEVELÉS   FELNŐTTEK   ÖLTÖZKÖDÉS    HÁZI ESZKÖZÖK     ÉTELEK ÉS ITALOK    
FOGLALATOSKODÁS    PÉNZKERESÉS    HÁZASSÁGKÖTÉS     HÁZASÉLET     TEMETÉS     ERKÖLCSI VISZONYOK

Szentes népének életéről igen érdekes és nagy értékű tudósítást birunk a XIX. század elejéről, Kiss Bálint református lelkipásztor följegyzéseiben, amelyek valósággal szemeink elé állítják az akkori Szentes népének életét, szokásait. Nem volna teljes ez a történet, ha ezeket a dolgokat ide be nem iktatnók, annál is inkább, mert ezekből az időkből egész Magyarország népéletéről hasonló terjedelmes és részletes tudósítás semmiféle könyvben nem maradt fön. Lehetőleg egész terjedelmében s eredeti szövegében adjuk ezeket a tudósitásokat a következőkben:

HÁZAK

A házak ezidétt vályogból épültek s a, tetejük náddal, vagy gyékénnyel volt csinosan felverve. Zsindelytetejű ház kevés volt. cseréppel födött pedig 1800 előtt csak egyetlen egy volt; az Erdélyi Mihályé.

Szélessége a házaknak 2 l/2 öl, vagy 3 öl, hoszszúsága a nagyobb szobáknak 3—4 öl, magassága 8—9 lábnyi. Az ablakoknak a régi épületeken széle-hossza 2 arasznyi. Ez ablakokat nem lehetett kinyitnyi, de volt rajtuk feltaszitható. úgynevezett „ablakfia". Az ajtók alacsonyak, ritkán magasabbak 5 lábnál. Lehajolva lehetett rajtok ki- és bejárni. A kémények fából voltak és sárral tapasztották meg őket. Az udvarok vályogból vagy, deszkából készült kerítéssel voltak elkerítve. Maga a lakóház az udvar közepén, távol az utcától épült s az utcára háttal az istálókat és sertésólakat helyezték el, amelyekből a trágyát az utcára hányták. Minden ház előtt volt építve egy kis szinecske két faoszlopra, náddal, később zsindellyel befedve és a tehetősebb gazdák háza végéhez volt toldva egy kis szobácska.

Ilyenek voltak a házak a XVIII. század végén s a XIX. század elején, de már az 1810 év körül épült házak csinosabbak valának, aminek előmozdítói Német Ferenc és egy Simon nevű kőmivesek voltak. Ezek már a házakat az utcára építették, tisztességes kinyitható ablakokkal s egy öl magas ajtókkal. A házak alá pincét raktak, a kéményeket és kapufeleket kőből építették. Ekkor kezdték a házkerteket is készíteni rostélyos kerítéssel, amelyekben a nők nemcsak virágokat, hanem konyhai palántákat is neveltek. ^[2.]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[2.] Sima László - Szentes város története (1914) XXIV. fej. 384-414 old.

Kép:
[1.] Szentesi zenészek -  Kurca parton -  a díszkútnál vizet hordó asszonyok és lányok - forrás: internet