A 101-es gyalogezred I., III. és IV. zászlóalja 1916. július 1-én  Kőrösmezőre érkezett, hogy  védje az ezer évés országhatárt. Meredek lejtőkön, őserdőben a katonáink alig haladtak előre öthatszáz métert óránként. A IV - es   zászlóalj küzdelem közben visszafoglalta a Magura hegyet.  22-én az orosz túlerőnek engedni kénytelenek. Polonica és Jablonica 1008 méteres magaslatai között foglaltak állást. 10-12 lépésnyire volt egyik ember a  másiktól a megfogyatkozott állomány miatt.

1916.

Júl. 26-án  Gróf Tisza István  miniszterelnök szemlélte meg a   lövészárkainkat, amelyek közel sem  voltak kiépítve.

Aug. 6. Poddolen 10793 magaslatát foglalták el a  101-esek.

Aug. 7-én Jablonica községet és a Mikulinka magaslatot szintén  bevették.

Aug. 17-én Románia megüzente a háborút.

Szept. 3-5-ig kb. hatszáz fő a veszteségünk.

Nov. 21. este 9 óra:  1.  Ferenc József meghalt." 

A koronázási domb felépítéséhez minden vármegye  földet küldött. A tatárhágóról a  101-esek III. zászlóalja is egy  ládával.

Nov. 28. Ezredünk tiszti kara, legénysége a robbanások dübörgése közben tette le IV. Károly   őfelségének az esküt.

Dec. 7. Bukarest elesett.

Dec. 12.  IV. Károly II. Vilmos német császárral együtt ellenségeinknek felajánlják a  békét.

1917.

Jan. 2. A békeajánlatunkat elutasították.

Febr. 9. A hőmérő -32 fokot mutatott.

Márc. 9. Szentpéterváron éhségzendülés tört ki. A muszka bakák már nagyobb számban átjönnek hozzánk komázni. 

Máj.  17. A  tatárszorosnál két tiszt, két közember hadkövetünk átmegy a muszkákhoz, akiket azonban a hadi szokások ellenére hadifogolynak nyilvánítanak.

Jún. 29. A Kerenszky - féle offenzíva megindult Zlocsovnál, a csehek árulása folytán az oroszok áttörik a frontot. Sikereket érnek el a Dnyeszter és a Kárpátok között.

A második zászlóalj katonai, édesapám és bajtársai vázolták  a háború után a Lemberg és Csernowitz környéki frontvonalon történteket. Krumpliból, tarlórépából sem ehettek eleget. Hasmenés, tetvek kínozták őket.  Amikor már nem bírták,  gyengélkedőre jelentkeztek. Dr. Gabnay, a zászlóalj orvosa vizsgálat után közölte: „Kipurgállak benneteket!" Utasította a szanitézt: „Adj egy kiskanál ricinust!" Ő nem sajnálta, mindig  nagy adagot mért. Majd az orvos engedélyezett néhány  napot tisztálkodásra, pihenőre.

A szemben álló országok  vezetői nem voltak hajlandóak békét kötni. A katonák ezt  megtették helyettük, egymás  fedezékeibe, futóárkaiba átjártak. A magyarok dohányt vittek kenyérét, és kártyáztak. A  legszükségesebb szavakat megtanulták, a barátság és a csere  folytatódott. Nem lőtték egymást. A csapatok átcsoportosításakor a felváltóikkal közölték, hogy itt béke van, s ezzel a tisztek is azonosultak.

Nov. 8-án Oroszországban bolsevik irányzat került kormányra. 7-én az oroszokkal megindultak a fegyverszüneti tárgyalások,

14-én pedig Csernowitzba a szentesi kenyérgyárban dolgozó orosz hadifoglyok magyar és orosz nemzeti  szalagokkal átkötött cipókat  küldtek a fronton küzdő honfitársaiknak. 

Dec. 15. A nyolc napra szóló  fegyverszünetet huszonnyolc napra terjesztettük ki. A háború elején a  számunkra megállapított kenyeret hétszáz grammról kétszáznyolcvan grammra csökkentették.

1918.

Jan. 14-én az oroszok minden búcsú nélkül elhagyták állásaikat. Vonalaik néhány pontját siralmas oláh határőrök, granicsárok szállták meg.

Márc. 1. Románia is elfogadta a tárgyalási feltételeket.

Máj. 24. A 101-es gyalogezred zászlóaljai Csernowitzból az olaszországi Folgariába értek. A június 10-i támadáshoz tettek előkészületeket.

Okt.  25.  A Dankl támaszpont legénységének hangulata jó, az élelmezés,  lőszerellátás teljes. Kovács Jóska szentesi hadnagy bajtárs, a tizedik század parancsnoka örökké víg, igen kedves ember. Különös kérelme volt, mivel ez a bál tovább fog tartani, mint a három   
napos szentesi lakodalom, ahol még harmadik nap is van itóka. Óhajtására kaptak huszonöt liter rumot.

27-én 5 órakor Kanász őrnagy  irányításával a II. zászlóalj megkezdte az ellentámadást, a Mt  Madal gerincvonalára. Danis -szöke, leányos arcú szentesi - hadnagy gyalogágyús szakaszparancsnok gerinclövést kapott, pár nap múlva meghalt.

29-én Kocsis hadnagy vezényelt: - Erre magyarok! - felkiáltása pillanatában fejlövéstől találva holtan zuhant alá. Századából egyetlen sebesült  maradt életben, karját gránát tépte.

30-31. éjjel a zászlóalj roncsaival megkezdtük a visszavonulást. A súlyos harcok színtereire, temetőinkre visszatekintettünk. Tisza - Körös - Maros menti magyar fiúk  hősi magatartásukat, csillogtatták a legszebb katonai erényeiket - ahol oly sok 101-es bajtárs megdicsőülve alussza örök álmát - az assiagoi, stoccaredoi temetőkben." (Redens-brucki Redlich Ernő ezredparancsnoktól idézve)

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom: 
Kátai Ferenc: Katonasors az első vlágháború idején. (Megjelent: Városi Visszhang 2002. 7-8. szám)

Kép:
Az Isnzó mentén - Tűzérségi megfigyelőhely és tiszti fedezék - A világháború képes krónikája - 76. füzet, 1916. márc. 19.
Pihenés rőzsetűz mellett. - A világháború képes krónikája - 21. füzet, 1915. febr. 28.
Előnyomulás a kárpátokban A világháború képes krónikája -  29. füzet, 1915. ápr. 25.