A vidék kétharmad részét hálózza be. A Kurca Csongrád alatt a Körösől ered majd átfolyik Szentes és Szegvár község területén nagyot kanyarogva. Mindszent fölött torkrollik a Tiszába. A Kurca hossza 40 km és számos ér torkollik bele. A vízrendszer csatornái 120 km hosszúak.

A Kurca erei a következők:
Kórógy 42 km,
Veker 40 km,
Kontra 6 km,
Gógány 4 km,
Tési és Keskenyéri csatorna 9 km,
Alsóréti főcsatorna 8 km,

A Tisza szabályozása előtt még folyó volt. A múlt idő folyamán sok hasznot hajtott az öntözővíz felhasználásán kívűl (amiért díjat fizettek). Partjának felszínéig érő tiszta vízbensok féle hal hemzsegett (ponty, keszeg, kárász, harcsa, csuka, csík stb.) A halászoknak jó fogásuk volt hálóval, varsával, sőt merítő hálóval is. Igaz meglehetősen drága bérlrtéert (5-6 kilós pontyok 10-20 kg súlyú harcsák sem voltak ritka fogások). Emellett számos más viziállat gazdagította vizét és partját.  Ilyen volt az akkor csemegeként élvezett kecsekebéka, rák. A budájáért pedig a pézsmapockot űzték. Madárvilága is színes volt. A vadkacsán és a szármán különféle gázló madarak, sőt gémek és hattyúk is megjelentek. Ezek közül mutatóba is alig látni ma már. A töménytelen nádért és gyékényért árvrési csata folyt és egy szálig jó pénzért elkelt.

Növényvilágából a sulyom népeledelnek, csemegének számított nyersen, főzve és sütve. A Kurcát olykor teljesen beborító bákalencsét viszont kitűnő kacsa eléedelként szedték, gyűjtötték. Aki pedig  kedvesének,családjának akart kedveskedni a szépséges fehér vizi-tündérrózsát tépte ki terjedelmes levelei közül és vitte haza. Partjain is hatalmas - két három gyerek át nem ölelhette - derekú nyárfák és szorványos akácok sorakoztak. Dús legelőit bérbe kaszálták. Tehát  Kurca régen aranyat ért.

Irodalom:
Dr. Szalva Péter: Szentes kertváros-kertvidék fejlesztési irányvonala (Szentes, 1990)