Jellasics horvát bán, császári altábornagy 1848 szeptemberében 35 ezer főnyi hadsereggel átkelt a Dráván, azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar forradalmat fegyveres erővel leverje. A képviselőház az önvédelmi harc mellett döntött, elrendelve az újoncozás megindítását, s az általános népfölkelés megszervezését. Batthyány miniszterelnök kinevezte Kossuth Lajost teljhatalmú országos népfölkelési biztossá, aki szeptember 24-én megkezdte toborzó körútját az Alföldön. Cegléd, Szolnok, Nagykőrös, Kecskemét és Csongrád után október 1-jén – Jókai Mór, Egressy Gábor és mások kíséretében – Szentesre érkezett. A tiszai Böldi révnél a szentesi gyalogos és lovas nemzetőrök várták a vendégeket; “hazánk nagy Polgárját” Boros Sámuel városi főbíró üdvözölte. A további eseményekrôl a korabeli tanácsi jegyzőkönyv így számolt be: “A mindenfelől hallatszott éljen felkiáltások között Kossuth Lajos országos teljhatalmú biztos megköszönvén a szíves elfogadást, – számos lovas őrsereg előkíséretében az utcákon hullámzó néptömeg közt városunk piacára (ma Kossuth tér) beérkezett, – hol is a mindenfelôl öszvetódult és tág piacunkon meg nem fért néptömeg között az esten felállított szószékre Kossuth Lajos országos biztos úr a szunni nem akaró éljenzés közt fellépvén, minden lelkes honpolgárt megható lelkes beszédjei által városi közönségünket az általános népfelkelésre felhívta, – mely felhívásra városunk lelkes lakosai felhevülve általános és lelkes felkiáltások közt hazáért élni halni nyilvánítván magát, a felkelésre készségét többszöri felkiáltások közt ismételte…”.

Az éjszakát Boros Sámuel fôbíró házában töltötte (Hajdú Lajos u. 1.). Itt kapta az elsô hírt a pákozdi csatáról, de az ütközet kimenetelérôl még nem szerzett tudomást. A képviselőház elnökének Szentesrôl írt levelében a következőképp summázta Csongrád megyei benyomásait: “…Az általános népfelkelés eszközlését Csongrád megyében folytatván, itt is, e törzsgyökeres magyar népfajnál oly általános lelkesedésre s határozott készségre találtam, hogy bizton mondhatom a képviselőháznak, miként ha seregeink, melyek az ellenség előtt állnak, amint remélem, győznek, pártütô elleneink közül a népfelkelés segítségével egy sem látandja többé a Száva vizét… A képviselőház itt, a Tisza-partnak ősmagyar népében kétségtelenül feltalálandja azon törhetetlen magkövet, mely közül összegyült a szükséges erő hazánk szabadságát dönthetetlenül megvédeni.”

Másnap az elöljáróság a városházán várta Kossuthot, aki elmondta, hogy: “Életének legkedvesebb pillanata volt a tegnapi estvéli elfogadása, miszerint látta azt, hogy Szentes városa lelkes lakosai a Haza megmentésére készek.” Ezt követően kinevezte a szentesi népfölkelők ôrnagyává Müller Lajost, a fölkelés polgári biztosává pedig Boros Sámuelt. Néhány nappal késôbb 554 szentesi népfölkelő indult útra. Utóbb – értesülve a pákozdi csata kedvezô kimenetelérôl – Kossuth a népfölkelést feloszlatta. A szentesiekben maradandó nyomot hagyott Kossuth Lajos elsô látogatása. A későbbi mozgósítások, felhívások, “üzenetek” során mindannyiszor késznek mutatkoztak táborba szállni, s nemzetőrként, népfölkelőként, honvédként védeni a hazát. ^[2.]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[2.] Labádi Lajos - Kossuth Lajos és Szentes (http://www.szentesinfo.hu/szentesielet)

Kép:
[1.] Kossuth Lajos az alföldi toborzó körútján Cegléden