Kossuth Lajos-mellszobor

Alkot�: Kiss Gy�rgy - Gerenday B�la
K�sz�lt: 1898.
Szign�:
Anyaga: Bronz
A talapzat sz�vege:

KOSSUTH

Elhelyezked�se: Polg�rmesteri Hivatal (Kossuth t�r 6.) az emeleti folyos�n.

1989-t�l 1934-ig a kossuth t�ren
1934-t�l 1944-ig a Csongr�d V�rmegyei M�zeum f�bej�rata mellett
1944-t�l Polg�rmesteri Hivatal

LEXIKON

Udvardi �s kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802  –  Torino, 1894) �llamf�rfi, a Batthy�ny-korm�ny p�nz�gyminisztere, a Honv�delmi Bizottm�ny eln�ke, Magyarorsz�g korm�nyz�-eln�ke.

 Az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc szellemi vez�re 1802-ben sz�letett Monokon, nemesi csal�d sarjak�nt. Apja Kossuth L�szl�, anyja W�ber Karolina. Kossuth a csal�d egyetlen fia, n�gy le�nytestv�re van.
Tanulm�nyait S�toralja�jhelyen kezdte, majd Eperjesen folytatta �s v�g�l a s�rospataki f�iskol�n fejezte be, kiv�l� eredm�nnyel. ^[1.] TOV�BB>>>

Az els� Kossuth szobor fel�ll�t�sa.

Kossuth 1894. m�rcius 20-�n bek�vetkezett hal�l�nak h�re m�ly r�szv�tet keltett. Turini ravatal�n�l Sima Ferenc orsz�ggy�l�si k�pvisel� helyezte el Szentes v�ros koszor�j�t, a parlament megb�z�s�b�l k�zrem�k�d�tt Kossuth hamvainak hazasz�ll�t�s�ban �s az orsz�gos gy�sz�nnep�ly megszervez�s�ben. A v�rosi k�zgy�l�s r�szv�tt�viratot k�ld�tt Kossuth fiainak, s int�zkedett a kegyelet lerov�s�nak m�lt� m�dj�r�l. Ekkor hat�rozta el, hogy addig is, am�g a v�ros Kossuth Lajosnak szobrot emelhet, egy d�szes eml�kk�vel jel�li meg a f�t�rnek azt a hely�t, ahol 1848-ban Kossuth a besz�d�t tartotta. ^[2] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok