N�met filoz�fus, szociol�gus, k�zgazd�sz, politikai gondolkod�. Filoz�fi�j�ban el�sz�r a baloldali hegelianizmus k�vet�je, majd miut�n megismerkedett Feuerbach n�zeteivel, megalkotta a materialista dialektik�t. Alapt�tele, hogy az ember gondolkod�s�t val�s�gos l�tviszonyai hat�rozz�k meg. B�lcselete k�z�ppontj�ban az �n- �s vil�gteremt� ember �ll, akinek a val�s�ghoz val� viszony�t az egyetemes praxis jellemzi. Az emberi l�nyeg a t�rt�nelem sor�n t�bbnyire elidegenedett form�ban val�sult meg, ez�rt van sz�ks�g egy ezt megsz�ntet� t�rsadalom, a kommunizmus megte�remt�s�re. A kommunizmus l�nyeg�ben a szabad emberi er�kifejt�s birodal�ma, amely �nc�l. T�rt�nelem- �s t�rsadalomfiloz�fi�j�ban alapvet� szerepet sz�nt a gazdas�gi viszonyok (termel�s, eloszt�s, csere stb.) tanulm�nyoz�s�nak. Politikai filoz�fi�j�ban k�zponti szerepet j�tszik a hatalom er�szakos �ton, forradalom r�v�n val� megragad�sa, amelynek a munk�soszt�ly uralm�hoz, prolet�rdiktat�r�hoz kell vezetnie. Tanait gyakran v�gletesen leegyszer��s�tett�k (vulg�r�konomizmus, leninizmus stb.). Legk�zelebbi munkat�rsa �s ba�r�tja F. Engels, akivel t�bb munk�j�t k�z�sen �rta. Legfontosabb m�vei: Gaz�das�gi-filoz�fiai k�ziratok (1844), N�met ideol�gia (1845), A t�ke (1867). �ri�si hat�st gyakorolt a 20. sz�zad eg�sz t�rt�nelm�re, olyan gondolkod�kat befo�ly�solt, mint Bloch, Sartre, Luk�cs, Adorno, Horkheimer, Marcuse vagy Ha�bermas. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.enc.hu/enc.htm

K�p:
Marx K�roly arck�pe - forr�s:internet