Csete Gy�rgy (Szentes, 1937 — ) okleveles �p�t�szm�rn�k

Elemi �s �ltal�nos iskolai tanulm�nyait sz�l�v�ros�ban v�gezte, majd miut�n egyetlen szentesi k�z�piskol�ba sem vett�k fel, az egyik reform�tus lelk�sz, Kan�sz Nagy J�zsef aj�nl�s�ra a Debreceni Reform�tus Koll�giumba ker�lt. Gimn�ziumi tanulm�nyai befejezt�vel 1957-ben beiratkozott a Budapesti M�szaki Egyetem �p�t�szm�rn�ki Kar�ra, ahol 1961-ben szerzett oklevelet. Tan�tott a p�csi, a budapesti �s az innsbrucki egyetemen. A magyar organikus �p�t�szet egyik, k�z�leti szerepet is v�llal� elind�t�ja.

1961 �s 1970 k�z�tt a budapesti Orsz�gos �rc- �s �sv�nyb�ny�k V�llalatn�l, 1970-t�l a BARANYATERV-n�l , 1973-t�l a P�CSITERV-n�l dolgozott, ahol a fiatal �p�t�szekb�l megalakult P�csi Csoport vezet�je, Lechner �d�n �s K�s K�roly �r�ks�g�nek folytat�ja. A magyar n�pi �p�t�szet hagyom�nyait k�vet�, a hazai organikus �p�t�szeti mozgalom egyik elind�t�ja. 1970 �s 1974 k�z�tt k�sz�lt az orf�i Forr�sh�z, amely az organikus �p�t�szet els� p�ld�i k�z� sorolhat�, melyet 2002-ben m�eml�kk� nyilv�n�tottak. Tulip�nos h�zai (Paks, Atomer�m� lak�telep, 1973) kapcs�n orsz�gos �p�t�szeti vita alakult ki. 1978 �s 1988 k�z�tt az Orsz�gos Term�szetv�delmi �s K�rnyezetv�delmi Hivatal, majd a szarvasi ARBOCOOP munkat�rsa lett.

K�s�rletezett a napenergia hasznos�t�s�val is (Balatonszentgy�rgy, Gulya cs�rda – S�nta G�borral – 1985). Templomait (Hal�sztelek, Szent Erzs�bet templom, 1976; �pusztaszer, 1991; Beremend, Megb�k�l�s �kumenikus k�polna, 1998-2000) Dul�nszky Jen� statikussal �s Csete Ildik� iparm�v�sszel k�z�sen tervezte.

Alkot�i hitvall�sa:„Mindig h�nek kell lenni, �s mindig igazat kell sz�lni, mert nem sz�l igaz�n az �nek, ha nem vagyunk �szint�k.

F� m�vei k�z� sorolhat� a honfoglal�s 1100 �vfordul�j�ra �pusztaszeren a T�rt�nelmi Eml�kparkban 1991 �s 1998 k�z�tt v�gzett folyamatos tervez� �s �p�t� munk�ja (Erd�k temploma, Vil�gmagyars�g h�za, Mamutfeny�-h�z). �p�t�szeti alkot� tev�kenys�ge cs�csteljes�tm�ny�nek tekinthet� a debreceni T�gl�skert reform�tus temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel.

Iskolateremt� �p�t�szeti munk�ss�ga mellett figyelemre m�lt� publicisztikai tev�kenys�ge is. �r�saiban sz�p�r�i ig�nnyel, komplex l�t�sm�ddal teremt kapcsolatot az �p�t�szet �s a t�rsm�v�szetek, valamint a magyar t�rt�nelmi �s n�pi hagyom�nyok k�z�tt.

K�z�leti tev�kenys�ge is jelent�s. Alap�t� tagja a Magyar Meg�jul�si Mozgalomnak, tagja a Sz�zak Tan�cs�nak, eln�ke a K�zakarat Egyes�letnek, 1992 �s 1994 k�z�tt tagja a M�v�szeti Akad�mi�nak, ahonnan kiz�rt�k, 1993-ban a Lechner �d�n T�rsas�g alap�t�ja. A Corvin-k�zi szabads�gharcosok is kit�ntett�k. ^[1.]
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Csete_Gy�rgy

K�p:
Csete Gy�rgy arck�pe - forr�s: internet