Zolnay K�roly (Rittberg, 1833 — Szentes, 1925) gimn�zium igazgat�

Apja Zolnay D�niel reform�tus lelk�sz, �desanyja R�nyay Krisztina. K�z�piskolai tanulm�nyait Temesv�ron a kegyesrendi gimn�ziumban �s a debreceni koll�giumban v�gezte. A debreceni f�iskol�n szerzett magyar-latin-n�met szakos tan�ri oklevelet. A debreceni koll�giumban kezdett tan�tani, amikor 1859-ben a szentesi reform�tus egyh�z megh�vta �t az �jonnan fel�ll�tand� gimn�ziuma els� tan�r�nak. Az elk�vetkez� h�rom �vben Zolnay tan�r �r volt a "mindenes"; egy ideiglenes kiseg�t�vel oktatta az I-III. oszt�lyt. 1862-ben v�gre a III-IV. oszt�ly �n�ll� tan�rt kapott Csuk�s Benj�min szem�ly�ben, akit megb�ztak az igazgat�i teend�k ell�t�s�val is. Zolnay �s Csuk�s f�radoz�sainak k�sz�nhet�en az �j int�zm�ny 1864-re 6 oszt�lyosra fejl�d�tt.

1869-71 k�z�tt m�r Zolnay K�roly a gimn�zium igazgat�ja. 1871-ben komoly �tszervez�sre ker�lt sor: a k�z�piskola fenntart�s�t a v�ros �tvette az egyh�zt�l, �s a gimn�zi�lis k�pz�st egybek�t�tte a polg�ri fi�iskolai oktat�ssal. Az igazgat�i teend�ket el�bb D�sa Elek, majd Reinholcz K�roly l�tta el. Ugyanekkor Zolnayt felk�rt�k a polg�ri fi�- �s le�nyiskola megszervez�s�vel �s vezet�s�vel, amelyet sikeresen teljes�tett. (1884-ig a gimn�zium mellett a le�nyiskola igazgat�s�t is ell�tta.)

1873-ban ism�t Zolnay K�roly ker�lt a gimn�zium igazgat�i sz�k�be. E tiszts�get ett�l kezdve megszak�t�s n�lk�l 1899-ig, nyugd�jba vonul�s�ig viselte. A tan�t�s sz�nvonal�nak folyamatos emel�s�n k�v�l c�lul t�zte ki, hogy int�zm�nye miel�bb m�lt� elhelyez�st nyerjen. Az 1859-ben alap�tott k�z�ptanod�nak ugyanis nem volt �n�ll� �p�lete; a k�pz�s a f�t�ri K�zponti Reform�tus N�piskol�ban, majd 1872-t�l a Sz�chenyi-ligetben l�v� volt vigad� (ma m�zeum) �p�let�ben folyt. Zolnay igazgat� �r f�radoz�sainak, �s Sarkadi Nagy Mih�ly polg�rmester p�rtol� hozz��ll�s�nak k�sz�nhet�en 1888 �sz�re elk�sz�lt a gimn�zium �j, k�tszintes, reprezentat�v �p�lete (tervez�je Benk� K�roly).

A k�r�lm�nyek javul�s�val p�rhuzamosan egyre emelkedett az int�zm�ny rangja. 1892-re VIII oszt�lyos, �retts�giztet� joggal felruh�zott f�gimn�ziumm� v�lt. Mindebben kiemelked� �rdeme volt Zolnay K�rolynak. Ezt legfels�bb helyen is elismert�k, amid�n nyugd�jba vonul�sa alkalm�val a Ferenc J�zsef Rend lovagkeresztj�vel t�ntette ki az uralkod�.

Eddig csak tan�ri p�lyafut�s�r�l �rtunk, pedig az oktat�s-nevel�s mellett �l�nken r�szt vett v�rosunk t�rsadalmi- �s kultur�lis �let�ben, annak alak�t�s�ban. Nyomban Szentesre �rkez�se ut�n egyik alap�t� tagja volt az �ri Kaszin�nak (1860), majd pedig a Szentesi Dal�rd�nak (1861). T�bb cikluson �t v�rosi �s megyei k�pvisel�, a reform�tus presbit�rium tagja, 1904-1912 k�z�tt az egyh�z f�gondnoka.

Sz�p, harmonikus csal�di �letet �lt. Kiss B�lint esperes unok�j�t, Kiss R�z�t vette feles�g�l, akit�l h�rom le�nya sz�letett: Etelka, Vilma �s Lenke. Vilma nev� l�ny�t a nagyra becs�lt tan�rt�rs, Derzsi Kov�cs Ferenc vette n��l, mely h�zass�gb�l megsz�letett Jen�, a k�s�bbi j� nev� gimn�ziumi tan�r �s n�pdalgy�jt�.

Magas �letkort meg�lve, 1925. febru�r 12-�n hunyt el Szentesen, 92 �ves kor�ban. A Szeder-temet�ben nyugszik, a reform�tus egyh�z �ltal adom�nyozott d�szs�rhelyen.

Az ut�kor m�ig �rzi eml�k�t. Tan�tv�nyai m�g �let�ben l�trehozt�k a Zolnay Alap�tv�nyt, a magyar nyelv- �s irodalom �pol�s�ra. Hal�lakor a tantest�let megfestette �letnagys�g� portr�j�t, amely m�ig is a Horv�th Mih�ly Gimn�zium d�szterm�ben l�that� (Zolnay G�za alkot�sa, 1926). A v�ros 1932-ben utc�t nevezett el r�la. A gimn�zium f�l�pcs�h�z�t d�sz�ti a Szentes kult�r�j��rt c. h�rmas domborm�, amely Zolnay K�rolyt, Derzsi Kov�cs Ferencet �s Jen�t �br�zolja (V�gh L�szl� alkot�sa, 1997). ^[1.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] Lab�di Lajos: K�z�piskol�k alap�t�ja - http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2005/08_0225/04.htm

K�p:
Zolnay K�roly arck�pe - forr�s: internet