De�k Ferenc (S�jt�r, 1803 — Budapest, 1876) politikus, az els� felel�s magyar korm�ny igazs�g�gy-minisztere, a magyar-osztr�k kiegyez�s egyik megalkot�ja.

K�z�pnemesi csal�db�l sz�rmazott. Zala megy�ben sz�letett, ott voltak birtokaik. Kor�n �rvas�gra jutott. Jogi tanulm�nyainak befejezt�vel egy �vet Pesten t�lt�tt. Megismerkedett az Aur�ra-k�r tagjaival, �s egy �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt V�r�smarty Mih�llyal. Politikai gyakorlatot Zala megy�ben szerzett, �s kiforrott politikusk�nt �rkezett az 1832-36-os orsz�ggy�l�sre. B�r a vez�rszerept�l idegenkedett, hamarosan az elismert tekint�lyek sor�ba emelkedett.

De�k Ferenc politikai �rvrendszer�t a term�szetjogi elvek mellett az a taktika jellemezte, mi-szerint jogt�rt�neti levelez�ssel bizony�totta, hogy a k�v�nt reformok nem �llnak ellent�tben az "�si alkotm�ny"-nyal. Kit�n� k�pess�gekkel p�rosult helyes taktik�ja tette alkalmass� a kiegyenl�t�sre vagy r�szeredm�nyek kiv�v�s�ra. De�k Ferenc k�zrem�k�d�s�vel j�tt l�tre a kompromisszum az ellenz�k �s az udvar k�z�tt 1840-ben. Vezet�je volt az eur�pai visszhangot kiv�ltott b�ntet� t�rv�nyk�nyvi reformmunk�latoknak az 1843-44-es orsz�ggy�l�sen. B�r a konzervat�vok �s maga Sz�chenyi is rem�nyeket f�ztek Kossuthtal val� szembeford�t�s�hoz, De�k nem volt hajland� megbontani az ellenz�k sorait. 1848-ban elv�llalta az igazs�g�gyi t�rc�t a Batthy�ny-korm�nyban, �s mindent elk�vetett az 1848-as t�rv�nyek meg�v�sa �rdek�ben. A Batthy�ny-korm�ny szeptemberi lemond�sa ut�n is r�szt vett az orsz�ggy�l�s munk�j�ban. 1849. janu�r elsej�n tagja a Batthy�ny vezette b�kek�ld�tts�gnek Windischgr�tzn�l (aki Batthy�nyt nem fogadta), majd birtok�ra vonult vissza. Itt t�lt�tte az �nk�nyuralom els� �veit is. Birtok�t eladva 1854-ben Pestre k�lt�z�tt. Az Angol Kir�lyn� sz�llod�ban lak�sa hamarosan politikai �s szellemi k�zpontt� v�lt. C�lja az 1848-as t�rv�nyek elismertet�se volt, k�vetend� m�dszernek pedig a passz�v rezisztenci�t (ellen�ll�st) hirdette. Az orsz�ggy�l�sen 1861-ben a felirati p�rtot vezette Teleki L�szl� hat�rozati p�rtj�val szemben, de az udvar De�k Ferenc politik�j�t is visszautas�totta. 1865-ben meg�rta h�res h�sv�ti cikk�t, amelyben az 1848-as t�rv�nyek �rv�nyess�g�nek elvi elismer�se fej�ben a birodalom l�t�rdekeit �rint� engedm�nyeket helyezett kil�t�sba. A porosz-osztr�k h�bor�t, az osztr�k veres�get k�vet�en a h�sv�ti cikk elvei alapj�n j�tt l�tre 1867-ben a magyar-osztr�k kiegyez�s.

A kiegyez�s m�v�t a kort�rsak �s az ut�kor hagyom�nyosan De�k Ferencnek tulajdon�tja. A k�zeli ismer�sei �ltal neh�zkess�ge �s megfontolts�ga miatt "�reg �rnak" titul�lt De�k, a "haza b�lcse", a k�ztudat szerint nyugodt, der�s ked�ly� ember volt, aki t�relmesen v�rta ki az alkalmas pillanatot a kiegyez�sre, s azut�n szinte atyai tekint�llyel, hatalmas jogi tud�ssal "vez�relve" p�rtj�t, tet� al� hozta a megegyez�st.

A t�rgyal�sokat magyar r�szr�l v�gig De�k Ferenc ir�ny�totta, de minisztereln�ks�get, miniszteri t�rc�t nem v�llalt. A korm�nyp�rt, az �n. De�k-p�rt �t vallotta vez�r�nek. De�k Ferenc azonban, aki h� maradt a reformkor polg�ri �s demokratikus eszm�nyeihez, n�vekv� ellen�rz�ssel figyelte saj�t p�rtja konzervat�v ir�nyba tol�d�s�t �s a korrupci�t.

A megfellebbezhetetlen tekint�ly� politikus p�rtj�hoz val� viszony�r�l �gy v�lekedett: "�rd�g az urak vez�re, nem �n." Mi a magyar�zata e kett�ss�gnek? A kiegyez�s val�ban nem j�hetett volna l�tre De�k hozz�j�rul�sa n�lk�l. A reformkor nemzed�k�b�l azok k�z� tartozott, akiknek tud�sa, k�pess�gei �s erk�lcsi tart�sa egyar�nt elismerts�get szereztek. Az alkotm�ny �s a nemzeti �n�ll�s�g szil�rd, de a forradalmi eszk�z�ket elutas�t� v�delm�nek �ll�spontja E�tv�s J�zsef f�l� emelte, mert az ut�bbi k�sz volt egy alkotm�nyos birodalmi centraliz�ci�nak engedm�nyt tenni.

A t�rgyal�sok megind�t�sa val�ban az � nev�hez f�z�dik, Andr�ssy Gyula, E�tv�s J�zsef �s L�nyai Menyh�rt azonban �lt a lehet�s�ggel, hogy De�k �tengedte nekik a t�rgyal�sok folytat�s�t, �s az � �ll�spontj�n t�lmen� engedm�nyeket tettek; elfogadt�k a fels�gjogok b�v�t�s�t, a b�kepolitika helyett hozz�j�rul�sukat adt�k a kir�ly �ltal elv�rt birodalmi- nagyhatalmi szerephez.

M�s utat nem l�tva lehets�gesnek, r�szt vett a kialakul� rendszer v�delmez�s�ben, t�bbsz�r megk�s�relte k�vetkezetesen liber�lis elveit legal�bb r�szlegesen �rv�nyes�teni, de p�rtja rendre cserbenhagyta �t. A beteg, id�s politikus terveit, elveit veszni l�tva csal�dottan mindink�bb visszavonult a napi politik�t�l.

Utols� parlamenti besz�d�ben az �llam �s az egyh�z sz�tv�laszt�s��rt, a lelkiismereti szabads�g�rt sz�llt s�kra. ^[1.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] http://www.andrassygimi.hu

K�p:
De�k Ferenc arck�pe - forr�s: internet