Klauz�l G�bor (Pest, 1804 – Kalocsa, 1866) Politikus, �gyv�d, miniszter, kist�t�nyi birtokos.

Az egykori K�roly kasz�rnya Gr�n�tos utcai oldal�n (ma a F�polg�rmesteri Hivatal) sz�letett. A m�sodik emelet egyik szob�j�ban sz�p v�r�sm�rv�ny eml�kt�bla �ll sz�let�se eml�khely�n, melyet 1906-ban �ll�tott a sz�kesf�v�ros k�z�ns�ge.

1832–36-ban, 1839–40-ben �s 1843–44-ben az orsz�ggy�l�s Csongr�d v�rmegyei k�vetek�nt a reformellenz�k tagja, De�k Ferenc h�ve. 1848. �prilis 7-t�l szeptember 10-ig a Batthy�ny-korm�ny f�ldm�vel�s-, ipar- �s kereskedelem�gyi minisztere, a m�rs�kl�, egyezked� politika h�ve. A szeptemberi v�ls�g idej�n lemondott, visszavonult. Az 1861-i �s 1865-i orsz�ggy�l�sen Szeged k�pvisel�je a De�k vezette Felirati P�rt programj�val. Szerepe van a kiegyez�s el�k�sz�t�s�ben.

Els� feles�ge, Prezetska M�ria Ant�nia �zvegy volt, amikor f�rjhez ment Klauz�l G�borhoz. H�sz�vi h�zass�g ut�n – amib�l gyermek nem sz�rmazott – 1848-ban t�d�gyullad�sban elhunyt. Klauz�lt ez annyira megviselte, hogy agyv�rz�s �rte.

Az 1848-as szeptemberi v�ls�g idej�n – amikor a b�csi udvarral ki�lez�d�tt ellent�t a szabads�gharc kit�r�s�vel fenyegetett – lemondott. A muszka inv�zi� miatt r�mk�pek gy�t�rt�k, a vil�gosi fegyverlet�tel igazolta v�zi�j�t. Az osztr�k rend�rs�g az �j�p�letbe z�rta �s hadit�rv�nysz�k el� �ll�tott�k. Iratait �s leveleit elkobozt�k �s megsemmis�tett�k. Rend�ri megfigyel�s al� helyezt�k. Az 1850-es �vekben sz�l�birtokot v�s�rolt Kist�t�nyben �s visszavonult kist�t�nyi birtok�ra.

1853. �prilis 27-�n feles�g�l vette az aradi v�rtan�, Nagys�ndor J�zsef (1804(?)–1849) t�bornok jegyes�t, Schmidt Emm�t. H�zass�gukb�l Emma (*1855), G�bor (*1857) �s M�ria (*1859) nev� gyermekeik sz�rmaztak. Mindh�rmuknak De�k Ferenc volt a keresztapjuk. Ez a komas�g Klauz�l G�bor �s De�k Ferenc eszmei rokons�g�nak �s bar�ts�g�nak bizonys�ga. Egyben a kist�t�nyi sz�jhagyom�ny alapja, miszerint Klauz�l kist�t�nyi h�z�ban gyakorta vend�gesked� De�k r�szben itt fogalmazta meg a Kiegyez�s sz�veg�t.

Klauz�l G�bor az �nk�nyuralom alatt Kist�t�nyben gazd�lkodott, sz�l�- �s gy�m�lcsnemes�t�ssel foglalkozott. Az �ltala alap�tott Kist�t�nyi Sz�l�birtokoss�gi T�rsulat sokat tett a ter�let j�v�j��rt. J� borokat termelt. Nyaral�t �s pr�sh�zat �p�tett. A Hugonnay gr�fok �ltal �p�tett kist�t�nyi k�poln�t „saj�t k�lts�g�n hossz� id�n �t j� karban tartotta”. A k�poln�t 1914-ben fel�j�t� bizotts�g tagjai ezt egy mai napig is l�that� eml�kt�bl�val is meg�r�k�tett�k.

Hal�l�nak �v�ben, 1866-ban is, betegesked�s�b�l enyh�l�st keresve „fel�d�lt �s Kis T�t�nyre ny�ri lak�ba vonult” – �rja r�la Trefort �goston. Ugyanezen �vben Kalocs�ra utazik l�nyai vizsg�ira, ahol v�ratlanul meghal. Szegeden temetik el a higgadt, igazs�gszeret� �s igazi demokrata hazafit. Temet�s�n legal�bb 25 000 ember vett r�szt.

Klauz�l b�tor, de kit�n� politikai tapintat� ember. „A birtok �s a hivatal jog�t a haza minden fi�ra kiterjesztette”. Kit�n� elme. Kiegyens�lyozott, sz�ls�s�gekt�l mentes, halad� politikus. A kiegyez�s megteremt�s�ben �s Magyarorsz�g sz�zadfordul�s felemelked�s�ben (amit m�r nem �lt meg) jelent�s szerepe van. Kist�t�ny (ma Budat�t�ny) egyik legnagyobb kisug�rz�s� embere. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] http://www.klauzal.hu

K�p:
Klauz�l G�bor arck�pe - forr�s: internet