Franci�ul: Jean Calvin [korabeli helyes�r�ssal: Caulvin/Cauvin]; latinul Johannes Calvinusfrancia sz�rmaz�s� sv�jci reform�tor, kereszty�n tud�s, a k�lvinizmus n�vad�ja, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme �s a legjobb szervez�” a reform�ci� vez�ralakjai k�z�tt, aki megteremtette Genfben az „istenf�l� v�ros t�k�letesen m�k�d� protot�pus�t”. Els�sorban teol�giai �s egyh�zszervez�i munk�ss�ga miatt nevezetes, de fontos szerepet j�tszott a francia irodalmi nyelv kialakul�s�ban is. Huszonhat �ves kor�ban �rt f� m�ve, amelyet azt�n eg�sz �let�ben b�v�tett �s �tdolgozott, az Institutio Christianae religionis („A kereszt�ny vall�s rendszere”), illetve az �ltala fel�ll�tott genfi egyh�zszervezet Eur�pa-szerte mintak�nt szolg�lt a reform�tus egyh�zak megalakul�s�hoz. A vall�st�rt�neti szemponton t�lmen�en K�lvin azzal is hatott a nyugati kult�r�ra, hogy megv�ltoztatta a munkaszeml�letet, ideol�giai alapot biztos�tva a kapitalizmus fejl�d�s�hez.^[1]

Az oldalon felhaszn�t forr�sok

Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org

K�p:
K�lvin J�nos arck�pe, r�zkarc - forr�s internet