Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok ^[1.]

�LET A XIX.SZ�ZAD ELEJ�N

<<< Vissza a n�prajz oldalra

GYERMEKNEVEL�S   FELN�TTEK   �LT�ZK�D�S    H�ZAK     H�ZI ESZK�Z�K     �TELEK �S ITALOK    
FOGLALATOSKOD�S    H�ZASS�GK�T�S     H�ZAS�LET     TEMET�S     ERK�LCSI VISZONYOK

Szentes n�p�nek �let�r�l igen �rdekes �s nagy �rt�k� tud�s�t�st birunk a XIX. sz�zad elej�r�l, Kiss B�lint reform�tus lelkip�sztor f�ljegyz�seiben, amelyek val�s�ggal szemeink el� �ll�tj�k az akkori Szentes n�p�nek �let�t, szok�sait. Nem volna teljes ez a t�rt�net, ha ezeket a dolgokat ide be nem iktatn�k, ann�l is ink�bb, mert ezekb�l az id�kb�l eg�sz Magyarorsz�g n�p�let�r�l hasonl� terjedelmes �s r�szletes tud�s�t�s semmif�le k�nyvben nem maradt f�n. Lehet�leg eg�sz terjedelm�ben s eredeti sz�veg�ben adjuk ezeket a tud�sit�sokat a k�vetkez�kben:

P�NZKERES�S

A doh�nytermeszt�s is II. J�zsef idej�t�l fogva nevezetes r�sze volt a termeszt�snek. Kert�szeket tartottak a gazd�k a tany�kon, akik fel�ben termesztettek doh�nyt. Ezek k�z�tt is „tal�lkoztak sok, gazd�jukat puszt�t� k�rt�szok". Noha a doh�nynak j� �ra is volt, n�ha azonban, annyit sem adtak �rte a zsid�k, akiknek �rend�ba volt adva a doh�nnyal val� keresked�s, amennyit a kert�sz megevett, mig a doh�nyt termesztette. Zs�ros, er�s doh�ny termett ezen a hat�ron.

A keresked�st a zsid�k (h�zal�k), a bolti kalm�rkod�st a g�r�g�k folytatt�k. N�h�ny magyar akadt csak, aki s�t vagy szalonn�t �rult, esetleg Pestre, Kecskem�tre gabon�t hordott eladni. Mar�val is kupeckodott n�h�ny magyar ember. A kof�k kenyeret �s gy�m�lcs�t �rultak.
Hogy mily keveset adtak az akkori szentesiek a keresked�sre, misem bizony�tja jobban, mint az a k�r�lm�ny, hogy b�r a Tisza a v�ros k�zeiszomsz�ds�g�ban van, egyetlen tehersz�ll�t� haj�juk sem volt. Amid�n biztatta a tehet�sebb gazd�kat Kiss B�lint lelk�sz, hogy �lljanak �ssze �s �pitessenek egy haj�t, �lomnak tartott�k.

A sz�ll�m�vel�st csak mint a gazdas�g p�tl�k�t tartott�k, hogy legyen az asszony �s gyerek n�pnek honnan gy�m�lcs�t �s sz�ll�t enni. Kev�s gondot ford�tottak r� �pen ez�rt legt�bben. A gy�m�lcsf�t jobbad�n vadon nevelt�k a XVIII. sz�zadban. Az olt�st csak a XIX. sz�zad elej�n karolt�k f�l, amid�n Kiss B�lint lelk�sz, Kecse Nagy Andr�s �s tak�cs Balog Istv�n tan�tott�k meg a sz�l�tulajdonosokat az olt�sra.

A sz�retet az uradalmi tiszts�g hat�rozta meg, n�ha olyankor, amid�n m�r a f�rt�k rothad�sba mentek. A szentesi bor j� volt, kiv�lt azokn�l a h�zakn�l, ahol j�l b�ntak vele �s alkalmaspinc�ben tartott�k. J� �ron is el tudt�k adni azok, akiknek erre a c�lra is jutott, olyannyira, hogy idegenb�l is lehetett a szentesi bor �r�n Szentesre bort sz�ll�tani.

A b�reseket legink�bb �j esztend�kor fogadt�k, ajuh�szokat Demeter napj�n, a szolg�l�kat r�szint �j esztend�kor, r�szint p�nk�sdkor. A b�resek k�zt els� az �reg b�res. Ennek t�bb fizet�se is van, mint a t�bbinek, de t�bb is a dolga �s a gondja. Neki kell a t�bbi b�resekre �s napsz�mosokra fel�gyelni, el�l menni a munk�ban, sz�molni a gazdas�ghoz tartoz� eszk�z�kr�l.

A XIX. sz�zad els� �veiben egy szolg�l� fizet�se volt 18—20 forint egy �vre, de m�r 1808-ban a bank�p�nz szaporod�sa folyt�n 150 forint lett. A napsz�mos fizet�se volt a sz�zad els� �veiben 20 kr., 1808-ban m�r 5 forint. Amikor azut�n a bank�p�nzt meg�t�d�lt�k �s igy a p�nz kevesebb lett mindennek le ment az �ra, a csel�ds�g azonban a "r�gi b�rt k�vet�lte mag�nak. Ennek lett az a k�vetkezm�nye, hogy sok gazda, akinek kellet�n�l t�bb csel�dje volt, semmire sem mehetett �s szerencs�s volt, aki a r�gebbi vagyoni viszonyai mellett megmaradhatott. ^[2.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[2.] Sima L�szl� - Szentes v�ros t�rt�nete (1914) XXIV. fej. 384-414 old.

K�p:
[1.] Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok - forr�s: internet