Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok ^[1.]

�LET A XIX.SZ�ZAD ELEJ�N

<<< Vissza a n�prajz oldalra

GYERMEKNEVEL�S   FELN�TTEK   �LT�ZK�D�S    H�ZAK     H�ZI ESZK�Z�K     �TELEK �S ITALOK    
P�NZKERES�S    H�ZASS�GK�T�S     H�ZAS�LET     TEMET�S     ERK�LCSI VISZONYOK

Szentes n�p�nek �let�r�l igen �rdekes �s nagy �rt�k� tud�s�t�st birunk a XIX. sz�zad elej�r�l, Kiss B�lint reform�tus lelkip�sztor f�ljegyz�seiben, amelyek val�s�ggal szemeink el� �ll�tj�k az akkori Szentes n�p�nek �let�t, szok�sait. Nem volna teljes ez a t�rt�net, ha ezeket a dolgokat ide be nem iktatn�k, ann�l is ink�bb, mert ezekb�l az id�kb�l eg�sz Magyarorsz�g n�p�let�r�l hasonl� terjedelmes �s r�szletes tud�s�t�s semmif�le k�nyvben nem maradt f�n. Lehet�leg eg�sz terjedelm�ben s eredeti sz�veg�ben adjuk ezeket a tud�sit�sokat a k�vetkez�kben:

FOGLALATOSKOD�S

A legk�z�ns�gesebb foglalatoss�g volt a sz�nt�s, vet�s, amit csel�djeik seg�ts�g�vel v�geztek. Az ek�j�k olyan volt, amin�t azel�tt 100 esztend�vel nagyatyjok k�sz�tett. Hat �k�r kellett egy arasznyi f�ld felv�g�s�hoz �s f�lrefordit�s�hoz a rossz eke miatt. A r�gebbi id�ben pihentebb volt a f�ld „�s zseng�s a rajtok elhullottaknak v�r�t�l", ak�rmin� rosszul miv�lt�k is a f�ldeket, csak b� term�st adtak azok. A XIX. sz�zad elej�n csak azt k�v�nt�k az emberek, hogy minden ugarl�s, tr�gy�z�s n�lk�l �gy teremjen a f�ld, mint r�gen. A rests�g �s a gondolkozni nem szeret�s ragaszkodik a r�gi szok�shoz, rossz l�t�re is tal�l p�rtfog�kra.

B�za, �rpa, zab, kukorica, k�les voltak a f�bb termesztv�nyek.   Lencse, bors�, bab csak   mell�kterm�nyek val�nak, amelyeket csak h�zi sz�ks�gletre, nem pedig 'elad�sra termeltek. N�melyek dinny�t is vetettek, de ennek ellop�s�t a bety�rok b�nnek sem tartv�n, ritk�n volt haszna. Sokszor hal�los v�g� veszeked�sek folytak le a gazda �s a bety�rok k�zt �rte. Muhar, b�kk�ny, l�here, repce termeszt�s�t csak ekkoriban kezdt�k pr�b�lgatni.

A marh�kat, lovakat m�r ezen id�szakban, amikor m�r g�b�ly tart� gazd�k nem voltak, legink�bb ist�ll�ban teleltett�k, de a juhokat szabad �g alatt, kar�mokban sz�n�zt�k, ahol es�nek, h�nak, hidegnek ki voltak t�ve. A takarm�nyt pedig, amelyet a gazd�t kim�lni nem tud� juh�sz el�b�k h�nyt, nagyr�szt letapost�k s akik j�szlakb�l etett�k juhaikat fel�nyi takarm�nyt sem pr�d�ltak el. A szarvasmarh�k, hever� lovak legink�bb szalm�n teleltettek. A juhok is csak tavasz fel� kaptak sz�n�t. Ny�ron a mez�n �ltek. Sz�k term�s idej�n semmi haszon sem volt ezek tart�s�n. T�bbe ker�lt a takarm�ny, mint a j�sz�g haszna.

A p�sztorok k�zt a juh�szok ravaszok, gazd�ikat csal�k, lopok voltak.

A magl� sert�sek ny�ron cs�rh�re j�rtak a r�tre s puszt�tott�k a nyom�st �s a n�dast, t�len pedig ocs�, korpak�sa, galambgan�j, paraj, t�rk�ly, sz�raz sz�l�l�vel, v�zzel meg�ntve, volt eles�g�k. csak az l�v�n a c�l, hogy �hen meg ne d�g�ljenek. A magl� magot is ritk�n l�tott. A h�z�knak �ri dolguk volt ezekhez k�pest. Dar�val, kukoric�val meghizlalt�k �ket egyk�t m�zs�ra. Szeg�ny ember volt az, aki sert�st nem hizlalhatott. A tehet�sebbek 10—20 sert�st is le�ltek egy t�len, amelyeket a csel�dek �s napsz�mosok ettek meg a k�vetkez� ny�ron. A mesteremberek hizlaltak csak elad�sra sert�seket.

Tartottak ezenk�v�l m�g apr� j�sz�gokat is: pulyk�t, lib�t, kacs�t, ty�kot, galambot, mind a maguk sz�ks�g�re, mind elad�sra.

Az asszonyok foglalkoz�sai voltak: a f�z�s, s�t�s, mos�s, takar�t�s, fon�s �s sz�v�s �s a sz�tt v�szonnak megfeh�rit�se, ruhavarr�s, gyermeknevel�s, sert�shizlal�s, apr�j�sz�g tart�s. Ezek k�r�l a gondos h�ziasszony mindig tal�lt dolgot, de sok szeg�ny napsz�mosnak, b�resnek feles�ge a gyermeknevel�sen kiv�l ifj�s�g�nak legnagyobb r�sz�t hever�sz�ssel, szomsz�dol�ssal t�lt�tte el, elpusztitv�n  �rdemtelen�l,   amit   f�rje   neh�z  munk�val megszerzett.

A XVIII. sz�zadban m�g a b�resnek bocskor volt a l�bbelije, de a „bank� vil�g" �ta a legrosszabbik is sarkanty�s csizm�ra v�gyott. A szolg�l� b�rsony lajbit, poszt� r�klit, miskolci tarka szokny�t, patyolat k�t�t, „gyere haza" kend�t k�v�nt gazd�j�t�l, emellett magas sark� debreceni kordov�ny csizm�t. Sok szolg�l� cifr�bb volt, mint a gazd�ja feles�ge, vagy le�nya. A b�resek munk�ja volt t�len a marhagondoz�s, takarm�nyhord�s, n�hol a tr�gy�z�s, tavasz fel� az �rkol�s, sz�nt�s, v�lyogver�s, sz�ll�munka, azut�n kasz�l�s, sz�nahord�s. Ekkor kem�ny munk�t �s sanyar�s�got kellett ki�llniok. mert �sthajnalon is kasz�ltak, reggel pedig m�r pirkad�skor hozz�fogtak.

A szolg�l�k s�tnek, mosnak, vizet hordanak, sepernek, �gyatvetnek, fejnek, sert�sekr�l �s apr�j�sz�gokr�l gondoskodnak. Ezenk�v�l minden szombaton az ed�nyeket elmoss�k, a vas- �s r�z-ed�nyeket, kif�nyes�tik, a konyh�t bemeszelik. Ezt m�g a legrosszabbik is megcsin�lja, kiv�lt ha azt veszi �szre, hogy a hasztalan m�szpocs�kol�s�rt a gazda haragszik. Nyaranta a szolg�l�k is alig alhatnak 3—4 �r�t, kiv�lt ha a nagy dologid� idej�n mindennap s�tni kell.

Ha a gazda embers�ges �s a csel�d h�s�ges, esztend�k�n �t megvannak egym�ssal, de igen csak az az �llapot, hogy a gazda gy�tri a csel�dj�t, a csel�d pedig puszt�tja a gazd�j�t. ^[2.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[2.] Sima L�szl� - Szentes v�ros t�rt�nete (1914) XXIV. fej. 384-414 old.

K�p:
[1.] Szentesi zen�szek -  Kurca parton -  a d�szk�tn�l vizet hord� asszonyok �s l�nyok - forr�s: internet