[1.] Udvardi �s kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802  –  Torino, 1894) �llamf�rfi, a Batthy�ny-korm�ny p�nz�gyminisztere, a Honv�delmi Bizottm�ny eln�ke, Magyarorsz�g korm�nyz�-eln�ke.

 Az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc szellemi vez�re 1802-ben sz�letett Monokon, nemesi csal�d sarjak�nt. Apja Kossuth L�szl�, anyja W�ber Karolina. Kossuth a csal�d egyetlen fia, n�gy le�nytestv�re van.
Tanulm�nyait S�toralja�jhelyen kezdte, majd Eperjesen folytatta �s v�g�l a s�rospataki f�iskol�n fejezte be, kiv�l� eredm�nnyel.
1823-ban �gyv�di vizsg�t tett, majd 1832-ig k�l�nf�le hivatali tiszts�geket t�lt�tt be sz�l�f�ldj�n, Zempl�n megy�ben.
Az 1832-36. �vi pozsonyi orsz�ggy�l�sen t�voll�v� f�urak k�pvisel�jek�nt vett r�szt. Itt szerkesztette az Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sokat, melyben a reformellenz�knek a t�rsadalmi halad�s�rt �s a nemzeti �rdekek�rt v�vott harc�t n�pszer�s�tette. Eddig a nagyobb nyilv�noss�g nemigen �rtes�lt az orsz�ggy�l�si vit�kr�l. Kossuth felismerte ennek jelent�s�g�t �s rendszeresen besz�molt az orsz�ggy�l�sr�l.
Az orsz�ggy�l�s berekeszt�se ut�n Pestre k�lt�z�tt �s T�rv�nyhat�s�gi Tud�s�t�sok c�mmel a megy�k �let�r�l t�j�koztatta olvas�it.
Tud�s�t�sai k�zr�l-k�zre j�rtak �s sok h�vet szereztek a reformok �gy�nek. Lapj�t hamarosan betiltott�k, �t mag�t 1837. m�jus 5-�n letart�ztatt�k, majd n�gy �vi fogs�gra �t�lt�k.
B�rt�n�veit is tev�keny, c�ltudatos munka jellemezte. �r�eszk�zt �s k�nyveket k�rt, k�zgazdas�gtant �s angolt tanult.
1840. m�jus�ban szabadult �s �jra t�retlen lend�lettel politiz�lt.
1841. janu�rj�ban megind�totta a Pesti H�rlapot, melynek h�rom �vig szerkeszt�je volt. E h�rlapban �rott vez�rcikkei rendk�v�l olvasm�nyosak, egyben egyed�l�ll� eset is a sajt� t�rt�net�ben, hogy lapj�nak els� havi sz�mait a nagy �rdekl�d�s miatt �jra kellett nyomtatni.
Id�k�zben h�zass�got k�t�tt Meszl�nyi Ter�zzel, s e h�zass�gb�l k�t fi� – Ferenc �s Lajos – �s egy l�ny – Vilma – sz�letett.
1847. �sz�n a reakci� minden mesterked�se ellen�re Pest megye megv�lasztotta k�vet�v�, �s az orsz�ggy�l�sen az ellenz�k vez�rek�nt l�pett fel.
D�nt� szerepe volt abban, hogy az orsz�ggy�l�s megszavazta a forradalmi �talakul�s eredm�nyeit r�gz�t� t�rv�nyeket, s a forradalom er�ire t�maszkodva kik�nyszer�tette B�cs hozz�j�rul�s�t.
Az 1848-49-es polg�ri forradalom �s szabads�gharc kiemelked� vezet�je el�bb az els� felel�s korm�ny p�nz�gyminisztere, majd az Orsz�gos Honv�delmi Bizottm�ny eln�ke, v�g�l a f�ggetlen Magyarorsz�g korm�nyz�ja lett.
Az 1849. �prilis 14-�n megtartott debreceni orsz�ggy�l�sen a magyar n�p nev�ben az orsz�g teljes f�ggetlens�g�t �s a Habsburgok tr�nfoszt�s�t proklam�lta.
A vil�gosi fegyverlet�tel ut�n emigr�ci�ba k�nyszer�lt, ahol tov�bbra is akt�v politikai tev�kenys�get folytatott.
Az 1849-ben l�pte �t a t�r�k hat�rt, n�h�ny h�napi ott tart�zkod�s ut�n az Egyes�lt �llamok megh�v�s�ra Amerik�ba utazott, majd 1852-t�l Londonban telepedett le. 1861-t�l hal�l�ig az olaszorsz�gi Turinban /ma Torin�/ �s k�rny�k�n �lt.
1894. m�rcius 20-�n hunyt el �s ez �v �prilis elsej�n Budapesten helyezt�k �r�k nyugalomra. A kerepesi temet�ben – ahol a magyar nemzet sz�zezrei jelentek meg – J�kai mondott gy�szbesz�det. ^[2.]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[2.] www.eklg.hu

Fot�:
[1.] Kossuth Lajos - forr�s: internet