Szobr�sz, Kossuth-d�jas (1950, 1953), kiv�l� m�v�sz (1952) Az Iparm�v�szeti Iskol�n n�gy �ven �t M�trai Lajos �s L�r�nfi Antal tan�tv�nya volt. K�zben eljutott Str�bl Alajos m�term�be is, ahol a mester ir�ny�t�s�val k�t akttanulm�nyt 1904, illetve 1905 nyar�n. Majd Zala v�rmegye �szt�nd�j�val egy �vig B�csben tanult. Hazat�rve a Mintarajziskol�ban Radnai B�la volt a mestere.

A budapesti M�v�szh�zban 1909-ben megrendezett ki�ll�t�sa �ta tartott�k sz�mon. Finale (1911) c�m� h�rmas aktj�val 1912-ben elnyerte a Rudics-d�jat, melynek �sszeg�t it�liai, franciaorsz�gi �s belgiumi tanulm�nyutakra ford�totta. M�v�szete a nagy n�met szobr�sz �s teoretikus, Adolf Hildebrand szigor� eszt�tik�j�nak hat�sa alatt fejl�d�tt, �m a p�ldak�p klasszikus fegyelm�t n�mileg feloldva l�gyabb� tette saj�t plasztik�j�t �s hatott r� az akademizmus is. Az I. vil�gh�bor�ban mint katona k�sz�tett portr�kat. 1918 �sz�n hetek alatt mint�zta meg az �szir�zs�s katona figur�j�t. Ekkort�jt k�sz�lt Bourdelle m�v�szet�nek hat�s�t mutat� Ij�sz c�m� szobra is (1918); el�bb a Margitszigeten, majd 1929-ben a V�rosligetben �ll�tott�k fel.

P�ly�ja a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban teljesedett ki. Minden munk�j�ban kit�n�en �rv�nyes�tette technikai tud�s�t. �letnagys�g�n�l hatalmasabb szobrokt�l apr� porcel�n figur�kig munk�it lend�let, elegancia jellemezte. Megsz�ml�lhatatlan kisbronz, plakett �s monument�lis alkot�s (nagykanizsai h�si eml�km�, Szent Imre herceg, Budapest, 1930), valamint k�lf�ldi utaz�sok (Angli�ba, az Amerika Egyes�lt �llamokba) jelzik �let�nek ezt a korszak�t. Frapp�ns portr�i (Iv�nyi Gr�nwald B�la, 1924; Gy�rgyi D�nes, 1923; G.B. Shaw, 1932; P�sztor J�nos, 1934, Erzs�bet angol tr�n�r�k�s, 1937), k�l�n�sen a Nagy-Britanni�ban k�sz�ltek - ahol t�bb mint f�lsz�z portr�t mint�zott -, m�r egy�rtelm�en a vil�gh�rt jelentett�k sz�m�ra. Hamilton t�bornokot �br�zol� szobra a sk�ciai Aberdeenben, V�nusz sz�let�se c�m� m�ve a kaliforniai Santa Barbar�ban �ll.

A II. vil�gh�bor� ut�n brav�ros gyorsas�ggal elk�sz�lt gell�rthegyi Felszabadul�si eml�km�ve (1947). 1952-ben mint�zta a Parlament el�tti Kossuth-eml�km� f�alakj�t, majd egy �v m�lva a Millenniumi eml�km� �j R�k�czi �s Kossuth figur�j�t. M�r nyolcvan�ves elm�lt, amikor elk�sz�lt a V�gv�ri vit�zek (1968) c�m� Egerben fel�ll�tott k�zt�ri szobra, amely egy kor�bbi kisplasztik�j�nak monument�lis m�ret� vari�ci�ja. Kiv�l� portr�inak sor�t �jabb alkot�sokkal b�v�tette (Kod�ly Zolt�n, 1966; Szakasits �rp�d, P�tzay P�l, 1967).

T�bb mint �tven alkot�sa �ll hazai k�ztereken. A Magyar Nemzeti Gal�ria, a zalaegerszegi G�csej M�zeum �s k�lf�ldi gy�jtem�nyek (British Museum, Ermit�zs, Puskin M�zeum.) �rzik m�veit. Jelent�sebb gy�jtem�nyes ki�ll�t�sai: M�v�szh�z (1909), Ernst M�zeum (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932), M�csarnok (1954), G�csej M�zeum (1965, 1974). K�lf�ld�n 1935-ben Londonban; 1955-56-ban Moszkv�ban, Leningr�dban, Kijevben, Lvovban; 1958-ban Pr�g�ban; 1959-ben Pozsonyban volt kollekt�v t�rlata. 1976-ban Kisfaludi Eml�km�zeum ny�lt Zalaegerszegen. Mint a M�v�szeti F�iskola tan�ra, �vtizedeken �t nevelt ifj� m�v�szeket. ^[1]

SZENTESI ALKOT�SAI

---
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/index.html

Fot�:
Kisfalugy Strobl Zsigmond - forr�s: internet